1. a hallás páros érzékszerve. ▸ csupa fül vagyok ▸ fülébe jut valami ▸ nem hisz a fülének | fülkagyló. ▸ befogja a fülét ▸ fél füllel hall valamit | ▸ fülig fülig pirul. | ▸ kutya macska füle fülét

2. (zenei) hallás. ▸ olyan a füle, mint a bot

3. vál a tudat a hallás útján szerzett értesülések szempontjából. ez nem női fülnek való.

4. tárgynak kiálló, hajlított része, rendsz. fogója. a kancsó füle. | sapkának a fülre lehajtható leffentyűje.

5. (könyv)lapnak behajlított sarka.

6. könyv borítólapjának behajtott széle. | biz fülszöveg. még nem írta meg a fület. ▸ se füle, se farka ▸ valami van a füle mögött ▸ az egyik fülén be, a másikon ki ▸ a fülén ül ▸ a fülét a füle botját se mozdítja ▸ rágja a fülét valakinek

[ fgr ]

1. (t. n. is ) pejor mohón eszik. falja a húst; ne falj annyira! | táj eszik.

2. mohón olvas valamit. falja a regényt. | sóváran bámul valakit, valamit. szemével falja leányt. | <férfi> szerelmi kalandokat hajhász. falja a nőket.

3. <üzemanyagot> gyorsan és nagy mennyiségben fogyaszt. falja a benzint. | <távolságot> gyorsan megfut. (csak úgy) falja a kilométereket.

[ fgr ]

1. építőanyagból függőleges síkban emelt, teret határoló és tagoló, teherhordó épületszerkezet. a ház falai. | helyiség belsejének (ideiglenes) kettéválasztására való (elmozdítható) szerkezet. | ▸ faltól falig szőnyeg

2. valami mentén, valami körül védelmül emelt építmény. a város falai.

3. vmely tárgy belső terét határoló test, burok (felülete). az edény fala; az erek falai.

4. valaminek függőleges v. meredek oldala. a gát, a szikla fala.

5. emberek tömör sora. az ostromlók fala.

6. <a szl. m-ban:> szekrényfal. vettem egy új falat az ebédlőbe.

7. vál ellenállás, akadály. minden kezdeményezése falba ütközött. | irod válaszfal, ellentét.

8. biz pejor | tettetés, színlelés. ezt falból tette. | ▸ fal mellett ▸ majd a falba veri a fejét ▸ falhoz állít valakit ▸ a falnak beszél beszélhetsz neki, akár a falnak ▸ a falnak is füle van ▸ nem megy tőle a falnak ▸ majd a falra mászik ▸ falra borsót hány ▸ falra hányt borsó ▸ a falat támasztja

[ fgr ]

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.